Hogyan olvasom? - BOOKTAG

by Lorelei augusztus 24, 2016 2 megjegyzés 2016 booktag

Sziasztok!

Ma egy booktaggel készültem nektek, aminek köszönhetően kicsit jobban megismerhetitek az olvasási szokásaimat. Zsebi hívott ki rá, akinek a saját tagjét is elolvashatjátok, ha a nevére kattintotok. :)

Hogyan találsz rá új olvasnivalóra? 

Ez egy nagyon jó kérdés. Jobban belegondolva a Tumblr-ön szoktam nézegetni a könyves képeket és ahol egy cím, borító vagy fangörcs felkelti az érdeklődésemet,annak jobban utána keresek. Egyébként Zsebi és sok moly is szokott rengeteg olvasmányt ajánlani. Ó és majdnem kihagytam a vloggereket. Számos külföldi youtubert követek, így szerencsére nem maradok le a friss megjelenésekről sem.

Hogyan szeretted meg az olvasást?

Úgy 8.osztályos koromban kezdtem el komolyabban érdeklődni az olvasás iránt. Előtte még a kötelezők is hatalmas kihívást jelentettek. Bevallom, egyedül a Tüskevárat és a Pál utcai fiúkat faltam fel teljesen, semmi mást még csak ki sem nyitottam. A Harry Potter is kimaradt az életemből. Majd elolvastam 1-2 Vörös pöttyös könyvet, de még akkor sem indult be a láz. A következő évben viszont rám jött, hogy én most olvasni szeretnék, belekezdtem a Csitt,csitt-be és azzal a lendülettel pedig a könyvtárba is beiratkoztam és azóta is tart a nagy szerelem.

Hogyan változott meg az ízlésed a könyvek iránt, ahogy egyre idősebb lettél?

Bizonyos téren egyre inkább bővült az a kör, amiből olvasok és választok. Egyre több kiadó felé kacsintgatok és egyre több műfajban is keresgélek. Viszont a gyereklelkű főszereplőkkel megáldott, bugyutka tiniregények már a világ végére tudnának kergetni. Egyszerűen nincs türelmem a főszereplőkhöz. Na meg a rinyáláshoz és nyavalygáshoz sincs idegzetem. :D

Milyen gyakran vásárolsz könyveket?

Nincs konkrét rendszeressége, de legszívesebben addig vásárolnék, amíg az összes kívánság- és várólistás könyvet be nem szerezném. Amúgy van, hogy minden héten vásárolok valamit, míg máskor "csak" havonta 1-2 alkalommal, de arra is volt már példa, hogy kimaradt egy egész hónap. Amikor igazán rám tör az olvasási láz, akkor naponta képes vagyok a Bookdepository-t böngészni, hátha 100 Ft-tal olcsóbb lett valami az előző naphoz viszonyítva. De gyakran bepakolok mindent a kosárba és amikor meglátom a fizetendő összeget, akkor elszégyellem magam, hogy annak a pénznek jobb helye is lenne és elgondolkodok, hogy vajon tényleg szükségem van-e azokra a könyvekre? Ezért egyébként igyekszem csere útján hozzájutni a kiszemelt drágaságokhoz, vagy eladott könyvek árából finanszírozni eme függőségemet.

Hogyan lettél Bookblogger?

Tavaly nyáron olvastam pár regényt, amiknek a befejezése után kikívánkozott belőlem, hogy ne csak szóban mondjam el másnak, hogy milyen érzéseket és gondolatokat váltott ki a könyv, hanem írásban is. Úgy éreztem, bizonyos történetek megérik, hogy elolvassák. Persze az sem hátrány, ha kidühönghetem magam amiatt, hogy nem tetszett egy sztori. Így hoztam létre, vagyis neveztem át egy korábbi blogot. Ezért nagyon nincs is szülinapja. A blog neve pedig onnan ered, hogy szerintem sokan- köztük én is- annyira túlértékeljük a happy endet. Nagyon sokan azt várják, hogy akárhogyan is alakul egy szereplő sorsa, a végkifejlet pozitív legyen. Hiszen nem ezért fogunk kezünkbe egy ilyen sajátos illatú csodát? Hogy elfeledtesse mi történik velünk, mostanság, esetleg vigaszra leljünk benne? Hogy legalább a könyveken keresztül megkapjuk a boldog befejezést? Ám csak klisés tudok lenni azzal, ha azt írom, sokszor nem az úti cél számít, hanem maga az utazás. Nem a happy end változtat meg minket, hanem az odáig átélt események.

Hogyan reagálsz, ha nem tetszett egy regény befejezése?

Dühöngök, leginkább. Folyamatosan ismételgetem, hogy 'nem lehet ez a vége', 'miért', 'minek kellett

elrontani', 'utálom az írót/írónőt', 'ezért vettem meg?!', 'ezért kár volt elolvasni!' mantrákat. Ritkán vágom földhöz, bár megtettem volna, jóóóó pár alkalommal. Esetleg kidobnám a 4.emeletről. Széttépném a lapjait, vagy elégetném egy ördögi tűz lángjai között. :D Csak viccelek. Kiengedem magamból azzal, hogy elmondom anyunak, Zsebinek, a barátnőimnek, alszok rá egy keveset, blogon is dühöngök egy pár sort, aztán lenyugszom és továbblépek a kövi olvasmányra.

Milyen gyakran leszel annyira kíváncsi, hogy előrelapozol a könyvekben, hogy megtudd mi fog történni?

Régen 1-2 alkalommal megtörtént, de azóta soha. Minek rontsam el az egészet? Ja a happy endért, igaz? :D Amúgy utálom, ha lelőnek nekem valamilyen poént, nagyon allergiás tudok lenni rá.

Kit szeretnél megjelölni?

Bárkit, aki szívesen kitöltené, de kíváncsi vagyok @Zsófi és Bea és Łexa válaszaira is. Ha van kedvetek, töltsétek ki! :)

(a képek nem sajátok)

Lorelei